Dehogy: csak evolúciós biológia. Az emberiség már évezredek óta hallgat zenét, így nem csoda, hogy az egyedfejlődésünkre is kihatott. Ma is szívesen hallgatunk zenét; ez az orvosok és az experimentális zenészek szerint is tudatos hangulatmódosítás.

Na de hogy tudna a zene a szervezet rendellenességein segíteni? Hogy lehet orvosi eszközként használni? Hogy befolyásolja a zene az agyunk és a testünk működését?

Ez az, amit egyelőre nem értünk pontosan – csak látjuk, hogy működik.

Papírja még nincs

Daniel Levitin, a montreali McGill Egyetem idegkutatója, aki mellesleg zenész is, a New Scientistnek elmondta, hogy a zeneterápiás ismereteinket nagyrészt gyakorló terapeuták történeteiből szereztük, de ezek nem számítanak kontrollált keretek között végzett tanulmánynak. Ezt Ciara Reilly, a Northern Ireland Music Therapy Trust vezetője is elismeri: ahogy mondta, egyelőre csak anekdoták és kis létszámú kutatások bizonyítják a terápiák jótékony hatását.

A trend viszont változóban van. Tavaly októberben a belfasti Queen’s Egyetem egy kutatócsoportja elkészítette az első nagy, véletlenszerűen kiválasztott kontrollált vizsgálatot a zeneterápia hatásairól. Az eredményeket még nem publikálták, de annyit elárultak, hogy a zene javíthatja az önbizalmat és segíthet a gyerekkori depresszióban, valamint az idősebbek érzelmi problémáin is. Reilly szerint a terápia előnyeire már most számos bizonyíték van.

tovább az index.hu oldalon >>>

Fotó: Juan Barreto